Szövetséget kötök velük, hogy békében éljenek; örök szövetség lesz az. (Ez 37,26a)

[Krisztus Jézus] eljött, békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek. (Ef 2,17)

Lelki útravaló a mai napra

Elég az, ha az ember csak egy pillanatra dugja ki az orrát a komfortzónájából, hogy megtapasztalja: ennek a világnak mindennél inkább szüksége van a békességre. Nem kell ehhez nagy utat bejárnunk: békességet az utakon, békességet a bolti sorban, békességet az irodában! Ezékiel próféciája azonban talán még ennél is tovább megy. Ez az ígéret hordozza azt a kiváltságot is, hogy az Úr számunkra az önmagunkkal való megbékélés lehetőségét is örök időkre fenntartja. A szövetség, amelyet ő megkötött és megújított az emberiséggel Jézus Krisztusban, és amelyre minket személyesen is elhívott, a feltámadás által az örökkévalóság dimenziójába helyeződik át. Oda, ahol nincs idő, nincs mulandóság, ahol a hívő ember a „betelt idővel” találkozik. Ennek megérzése, megragadása a hívő élet egyik csúcsélménye lehet, az a pillanat, amikor világos felismeréssé érik bennem: Isten engem gyermekévé fogadott, engem akar, engem tesz örökösévé. A mindenható gyermeke vagyok. Krisztus követésének egyik legfontosabb privilégiuma az, hogy a hívő élet nem kötelezvények sorozata, hanem maga az áldás. Az az áldás, hogy ezt a pillanatnyi érzést egész életünkre kiterjeszthetjük, s nemcsak megmártózhatunk, hanem megfürödhetünk, sőt lubickolhatunk a békességben. Lubickolásunk közepette pedig óhatatlanul is le-lefröcsköljük a velünk evickélőket akár az utakon, akár a bolti sorban vagy az irodában.

Drága Krisztusom! Te a békesség szavait hoztad el egy olyan világba, amely ettől rettentő távolságban áll. Már életed során megtapasztaltad, hogy a teremtett részünk bár jól ismeri, mégis a bennünk lakó gonosz irtózik a békességtől. Éppen ezért van napról napra szükségünk arra, hogy megismételd elhívásodat, amellyel újra a bennünk lévő teremtésedet szólítod meg, amelyben eltörölhetetlenül ott rejtőzik a Veled való harmónia is. Kérlek, teremts bennem békességet, hogy eszerint legyen új életem. Ámen.

Simon Attila